4. INTÉZMÉNYEINK

4.1 ÓVODÁNK

4.2 ISKOLÁNK

4.3 TEMPLOMUNK

4.4 ÖNKORMÁNYZATUNK

4.5 TŰZOLTÓ EGYESÜLET

4.6 VÖRÖSKERESZT

4.7 TERMELŐSZÖVETKETET ANNO

4. 1. ÓVODÁNK

4. 2. ISKOLÁNK

Pecölben az első iskolaépületet 1632-ben külön püspöki intésre építették. (Ne feledjük, hogy majd 150 évvel később kerül csak sor Mária Terézia rendeletére a magyar oktatási-nevelési rendszer, a Ratio Educationis jóváhagyására. Mester is volt a falunkban, akinek 16 köböl búzát és 16 Ft készpénzt fizettek. 26 dénár volt a tandíj. Minderről az 1633. március 15-i püspöki egyházlátogatásról készült jegyzőkönyv számolt be. Az 1697-es feljegyzések szerint "Bent a faluban van egy kis igénytelen iskolaház szűk udvarral, kert nélkül és semmiféle szántóföld, erdő, rét nem tartozik hozzá". Ez az épület a tanító és családja lakására is szolgált. Kertje nem volt. Az egy tanteremből álló iskolában történt a tanítás. "Egy tanító volt az iskolában, aki a tanítás mellett egyéb munkát is végzett- amire a fönnmaradt írásos emlékek utalnak- kántortanító-sekrestyés". Az épület a mai bolt helyén volt, és fából készült. A tanító ebben az időban BRÉF FERENC katolikus vallású; jó erkölcsű, akivel a lakosság elégedett volt.

1781-es feljegyzések szerint a tanító ZUBITS GYÖRGY 52 éves. Az iskolamester, aki már 10 éve tanított a községben magyaron kívül a német és latin nyelvet beszélte. Segédtanító nem volt. A tanító egyszemélyben kántor, sekrestyés és harangozó is volt, amint ez a javadalmából is látszik. Községünkben a következő tantárgyakat tanították: hittan, olvasás, számtan, írás, számtan, erkölcstan. A közégben magyar anyanyelvű lakosság élt és a tanítás is magyar nyelven történt. azonban az előírt tananyagnak csak a felét tanították meg. Varga Gábor plébános feljegyzései alapján 1826-1830-ig a tanító HORVÁTH JÓZSEF. Bővebbet nem tudni róla. Az 1848-as szabadságharc leverését követő időszakban került a faluba BONCZY JÁNOS honvédőrmester tanítónak, aki 1850. augusztus 18-án kötött egyezséget a községgel. Javadalma teljesen megegyezett az előző tanítóéval. 49 éven át tanított a faluban, s a feljegyzés szerint lelkiismeretesen végezte tanítói munkáját. Erről már korábban írtam. A reakció fellépése nálunk is erősen mutatkozott, csupán hittant, olvasást, írást, számvetést tanítottak. Az 1856-57-58-as kimutatás nagyon jól hangsúlyozza az akkori állapotokat. Feltünteti az iskolakötelesek számát, az iskolába nem járó gyerekek számát, ami az akkori állapotoknak megfelelően kevés. Az ismétlőiskolában a hiányzók száma már magasabb. Ezeket a gyerekeket már jobban alkalmaztak a munkában, dolgoztattak velük, miután a család megélhetése miatt szükség volt a munkájukra nem nagyon engedték őket iskolába. A mulasztásokat - főleg a mindennapi iskolában - az is okozta, hogy a gyerekeket szüleik nem tudták ellátni ruházattal, lábbelivel és mindemellett nem látták értelmét az iskolába járásnak. Nálunk az 1862-es viszonyokat az "Informatio de Scholis" mutatja, mely szerint az iskolakötelesek száma az előző évekhez viszonyítva emelkedett, minden tanköteles látogatta is az iskolát. Látható hát, hogy községünkben a válságos helyzet( a szabadságharc leverése után) nem éreztette hatását.

1. Kép Egy Canonica Vizitacio (Kánoni Látogatás) jegyzőkönyve. A pecöli kánoni látogatás szerint az iskolamester javadalma: "Minden ház fizet egy negyedmérő búzát, ugyanennyi rozsot; az esetben, ha igás állattal nem rendelkezik valaki, két garast kell fizetnie. Úgyszintén minden egyes ház után fizetnek 1-1 garast". Mivel a tanító egyszemélyben kántor és sekrestyés is volt, ezért külön fizetség járt neki a lakosságtól: Ha halottvirrasztás alatt gyászéneket énekelt, 5 garast kapott, egyszerű temetésnél 12 dénárt. Minden gyermek után évszakonként 5 garast egy évben 20 garast kellett fizetni.

2.Kép. Egy ismert pedagógus az 1600-as évekből: Apáczai Csere János, erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus, az 1600-as években élt és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Ő volt az első magyar enciklopédista és a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

3. Kép. Az 1781-es jegyzőkönyv szerint az iskola a mai bolt helyén volt. A tanító háza vályogból épült. Két szobája volt, amelyből egyik a saját céljaira szolgált, a másikban pedig a tanítás folyt. Ezen kívül volt konyhája, kamrája, és istállója. Az épület elhanyagolt állapotáról számolt be a korabeli feljegyzés. A konyha és a kamra fenntartása a pecöliek, az istálló fenntartása pedig a megyehídiak kötelessége volt. Ezekből a feljegyzésekből lehet megállapítani, hogy a megyehídi gyerekek is a pecöli iskolába jártak. A tanítónak két hold földje volt és két kaszás rétje. Maga művelte mindkettőt. Jövedelme a költségek levonása után 10 Ft. Féld hold erdője is volt, de fakitermelésre nem alkalmas, így "Kénytelen fát koldulni az uraságtól". Harangozásért 6 krajcárt kapott. Egyéb jövedelmei: minden jobbágytól kapott pozsonyi mérő búzát, felerészben rozsot és egy garast. Zsellérektől évenként 7 krajcárt, özvegyektől pedig egy krajcárt. ( A fotón szereplő épület nem az 1700-as állapotot mutatja!)

4. Kép. A mai magyar művelődésnek számos forrását találjuk Vas megyében. "Vasvármegyének a magyar kultúra fejlesztésében rendkvüli érdemei vannak. A nagyműveltségü és tudománykedvelő Nádasdyak és Batthyányak udvarában tudós és költő mindenkor gazdag pártfogásra, a megyében pedig minden igazi tehetség vendészerető menedékre és kész segítségre talált.

• Itt jelent meg hazánkban az első nyomtatott magyar könyv, Erdősi Magyar Nyelvtana;
• Innen indult nagy térítő útjára, a reformáczió szolgálatában, az első teljes magyar Ujtestamentum;
• Itt került ki a sajtó alól az első nagy botanika, mely a magyarországi növényeket először ismertette meg a külfölddel és a sárvári nyomdában látott napvilágot Magyari könyve, mely a protestantizmus és katholiczizmusnak egy századig tartó és az egész korszak irodalmát jellemző, hatalmas hitvitáját felidézte.
• Az első öntudatos magyar nyelvújító, Faludy, e megyében született és valamint a magyar deákos iskolának megalapítója, Rajnis, úgy ez iránynak legtehetségesebb mívelője, a legnagyobb magyar klasszikus verselő és ódaköltő, Berzsenyi, a romlásnak indult magyarságnak leghatalmasabb ostorozója is e megyének a fia.
• A pedagógiai irodalom terén is a kezdés dicsőségének babérja a vasmegyei Bezerédj Amáliát illeti, kinek Flóri könyve az első ifjúsági mű hazánkban és
• a Néptanítók Lapja szerkesztője, Környei János is e vármegye szülötte.
• Kép Vasárnap Pecölben a gyerekek az ismétlő iskolába jártak, ahol a már megtanult anyagot ismételték át. ( A mellékelt fotó illusztráció! " Vasárnapi iskola"- festmény- Szépművészeti Múzeum.
• Kép Bonczy János tanító síremléke a pecöli temetőben.
• Kép. Egy régi ének füzet a múlt század elejéről.
• Kép. Szakiskola-tanonci füzet az 1930-as évekből.
• Kép. Ének munkafüzet 1966.
• Kép. Számtan füzet 60-as évek. A feladatok megoldását össze lehet vetni a mai módszerekkel..
• Kép. Írás füzet. Amikor még mártogatós tintával írtunk.
• Kép. Egy régi olvasókönyv.
• Kép. Fogalmazás. "Az én szüleim".
• Kép. Osztálykép- Pecöli Általános Iskola
• Kép. Osztálykép- Pecöli Általános Iskola
• Kép. Iskolai ünnepély- Pecöl