6. IPAR

PÖDRÉS, tepikelés, cekkerkötés.- CSUHÉZÁS

Pecölben nagy hagyománya volt a kukoricacsuhéból, vagy ahogy nálunk mondják a fosztásból készült pödrésnek, cekkerfonásnak, és a pödrésből készült tepikelésnek.  A pecöli szolgáltató ipar témában ( Pecöl község története, szerzője előttem ismeretlen) találtam leírást a csuhéfonásról.

"A szolgáltatóipar mellett már 1945 előtt beindult az úgynevezett csuhéfonás / kukorica/. A kukoricacsuhét megpödörték és továbbították Kovács József helyi felvásárlónak, aki ezt Sárvárra szállította. Községünknek ebből a pödrésből nagyon jó bevétele volt a múltban, de a jelenben is. Száz méter sodring valamikor 1,50 pengő, jelenben 11 Ft. Téli viszonylatban havonta 25-30.000,- Ft is bejött a községbe.

1957 őszén megalakult községünkben a Kukoricatermelő és Feldolgozó Szakcsoport. Alapító tagjai között ott találjuk Séfer Sándornét, Tóth Józsefnét, Horváth Józsefnét, Szemes Ernőnét és Nagy Gézánét. A terv az volt, hogy állami tartalékföldet kap a szakcsoport, azon kukoricát termel, és a csuhét feldolgozza. A termelésből ugyan nem lett semmi, de a rendes évi kukoricatermés is biztosított elég nyersanyagot. A kész árut / sodring/ nem vette át senki, csak valamelyik háziipari szövetkezeten keresztül lehetett értékesíteni. A szakcsoport a földművesszövetkezet keretén belül működött. 1959-ben csatlakoztak a Bejcgyertyáni Kosárfonó Háziipari Szövetkezethez. Ettől az időtől a sodringot helyben dolgozzák fel lábtörlőnek, és úgy szállítják Budapestre a Kosár és Fonottáru Háziipari Szövetkezetnek.

1969 óta a TSZ is melléküzemágként foglalkozik lábtörlőkészítéssel. Ugyanoda szállítja a kész árut ahova a bejci HISZÖV.

A nyersanyagot /sodringot/ a helyi TSZ vásároltatja fel, és ossza szét a három HISZÖV: Ikervár, Bejc, Pecöl között a következő arányban. Ikervár 45 %, Bejc 35 %, Pecöl 25 %-ot kap. Még mielőtt a műanyag tért hódított volna, nagyon szép táskákat, szatyrokat, cekkereket is készítettek a sodringból."

A pödrés, tepikelés mára hagyományőrző kézműves tevékenység lett. Életbentartásán magam is szívesen fáradozom. Óvodapedagógusként sokat igyekeztem tenni, hogy a gyerekek és a szülők is megismerjék ezt a tevékenységet. 

A gyerekekkel összegyűjtöttük a pödrés, tepikelés kellékeit. Szerencsére néhány háznál még megőrizték. Mi a Kossuth utcai Szemes család eszközeit kaptuk meg, amit lányuk, Sebestyén Gyuláné, Szemes Rózsika adott nekünk használatra. Hálás köszönet érte!

Kaptunk motollát, pödrőfát, pödrőállványt is. A bemutatáshoz a falubeli, valamikor ebből a munkából élő asszonyokat, néniket, nagymamákat hívtunk. A bemutató nagy sikert aratott. Ez a tevékenység azóta is az óvoda téli projektjei közé tartozik. Több Ovigaléria témájául is szolgált.          

Néhány magyarázó szó ezzel kapcsolatban:                                                                                                      

 pödrés: nem csak a fosztás (csuhé) zsinórrá sodrásának folyamatát jelöli, hanem magát az elkészült zsinórt is. 

sodring: a pödrésből készült motring                                                                                                                   

pödrőfa: egy dupla T alakú állvány, amire pödrés közben az elkészült zsinórt tekerték.                                      

motolla (ki ne hallotta volna ezt a szót): téglalap alakú keret, melynek hosszabb oldalai 1 méteresek, így a rátekert sodring hosszának megmérését teszi lehetővé.                                                                                                  

tepikelő: egy asztalszerű alkalmatosság, melynek végein két ember tud egymástól függetlenül párhuzamos vasrudak közé csuhézsinórt fonni, míg a középen kialakított tüskéken a vasrudak helyére befűzött csuhézsinórokkal rögzítik a tepik végleges formáját.                                                                                             

cekker: kukorica csuhéból készült táska.               

Még egy összegzés a fentiekkel kapcsolatban: "A tepik szó a nyugati határszélen elterjedt sváb eredetű tájszó. A német teppich, vagyis szőnyeg szó nálunk használt változata lábtörlőt jelent. Tepikelésnek a fosztás (csuhé, kukoricaháncs) lábtörlő készítését nevezzük. Szintén fosztásból (csuhéból), kicsit eltérő technikával erős, tartós cekkert ( táskát) is lehet készíteni.

A 60-as évektől a 80-as évekig Pecölben (és a környező falvakban) sok asszonynak ez a tevékenység biztosította a megélhetést, az egyetlen pénzkereseti lehetőséget. Egy lábtörlőhöz kb. 40-50 m csuhézsinórt, pödrést kellett készíteni. A munka fázisait megosztották. Voltak, akik pödörtek; ők szépre meg is nyírták, bizonyos mennyiséget megfestettek, ez adta a tepik mintáját. Mások a tepikelést, a befűzését végezték, ehhez maguk készítette tepikelő állványt használtak. Bár a pödrők munkája monotonabb és fárasztóbb volt, mégis a tepikelők kaptak valamivel magasabb fizetést.

A cekker kötést régen minden ügyes asszony ismerte. Készítése rámán készült, nagyon szép mintákkal díszítették, amit a fonat különböző tekerésével értek el."( pályázati anyagból)

A pödrési, csuhézási tevékenység életben tartásáért szakkör létrehozásán munkálkodunk. Ezeket a foglalkozásokat az együttlét, a hovatartozás élményének is szánjuk.  Ha érdekel, ha vágysz a közösségre, keress minket!